Főoldalra vissza!

A Balatonkiliti Református Egyházközség történetéről

(Bozsoki Sólyom János gyűjtése)

(8600 Siófok, Asztalos utca 77. Tel.: 84/323-430; istentisztelet: vasárnap 10.00)

¨Hogy a kiliti református egyház mikor kezdődött, az egyház birtokában nincs egyetlen olyan irat sem,
mely a kezdetre vonatkozólag eligazíthatna.¨ A magyarországi reformáció hajnalán
Kiliti község is azon települések közé tartozott, melynek ¨virágzó eklézsiája¨ volt.
A mohácsi vész után Enyingi Török Bálint volt az a földesúr, aki nagybirtokain a Balaton mellékén,
a Sió és Sárvize közében, Somogy vármegyékben a régi-új tanok előmozdítója lett.
Az 1618. és 1623. évi szentlőrinci zsinatokon kiliti lelkipásztorok is részt vettek.

A katolikus restaurációs törekvések is meg zilálták a kilitiek reformált hitét,
konkrétan, hogy kié is a templom? A XX. század elején még létező ¨kis anyakönyvünk¨ feljegyzéséből
az alábbiakra derül fény: ¨Elvevék templomunkat (ti. a római katolikusok),
melyet 1700 esztendő előttől fogva bírtunk; a kuruc világ előtt, még török időben
a mi eleink építették meg romladozásából. Az előtt puszta templom volt.¨

1758-ban a templomot és tornyát villámcsapás érte; Mária Terézia csak hosszas könyörgés után
engedte felépíteni a templomot torony nélkül. 1763. szeptember 6-án az
egyházközség templomától és összes egyházi épületétől megfosztatott.
Táci Kerék Gergely így jegyzi azt fel: 1763. év szeptember hó 6-án a T. nemes káptalan templomunkat elvevé.
Felséges királynénk, Mária Therézia nékik adta, mivel azt állították, hogy az előtt is az övék volt.

Végre 1763. okt. 30-án kijelölték az új templom helyet az alsó falu végén.
¨ Ez a hely mocsaras nád- és kákatermő hely volt, amit a reformátusok hangyaszorgalma tett használhatóvá,
építvén rá egy sárból-fából készült templomot. 30 évig használták is.
A türelmi rendelet kibocsátása után előbb parókiát építettek eleink, majd 1793. október 6-án
templomépítésbe fogtak. Az új templom 1798. május 18-ra készült el.

1797-ben harangot öntetnek; 1799-ben iskolát építettek; 1805-ben újabb harangot szereztek.
1816-ban 3,5 öllel meghosszabbították a templomot; 1836-ban az akkori lelkészlakás
északnyugati szögletében 4 szobás parókiát építettek. 1841-ben öntették
a ¨messze vidéken híres¨ 680 kg-os nagyharangot, majd megvásárolták a tanítói lakás
folyásában levő Pálfi-kertet. 1861-ben felszentelték az új orgonát; 1859-ben készült
a templom körüli téglakerítés. 1861-ben a szőlőföldet vettek; 1865-ben takarék-magtárt alapítottak;
1867-ben újból szőlőföldet vásároltak. 1869-ben új és modern iskolát építettek.
Az 1798-ban épült templomot 1879-ben megemelik s új tetővel, villámhárítóval felszerelve,
majd október 26-án ünnepélyesen felszentelik. Az 1914-ben a leégett iskolát újraépítették.
1916. júniusában hadicélokra elvitték kis- és nagyharangjukat; 1918. áprilisában az orgona sípjait.
1922 őszén hozzáfogtak a harangbeszerzésre szükséges gyűjtéshez
és 1923. júl. 8-án ünnepély keretében fel is szentelték 125 és 501 kg-os harangjukat.

(Régi időktől fogva Kilitihez tartozott mint fiókegyház a siófoki gyülekezet.
Az új lelkészválasztáskor Nagy István jogi doktor került a gyülekezet élére.
A gyülekezetben töltött több mint négy évtizedes szolgálata alatt mind a templom, mind a lelkészlakás
felújításra került; a paplak mellé ¨nyári konyha¨ is épült az elbontott gazdasági épületek építési anyagából.
A ¨nagy¨ előd munkássága után Nagy Csaba pásztorlása alatt (aki 10 gyülekezetet látott el egyidejűleg)
tevékenykedett az egyházközség tovább; ekkor történt a lelkészlak udvarának kialakítása.
Szolgálata után hamarosan rátaláltak a szomszédos település, Ságvár lelkipásztorára;
Tegez Ferencet hívták helyettes szolgálatra. Az ő idejében ülte a kiliti gyülekezet templomának bicentenáriumát.
A hívek adományaival, a kivitelezők kedvezményes ajánlataival, Siófok Város Önkormányzatának
jelentős hozzájárulásával tudták kivitelezni dédelgetett álmukat.
Mindennek mozgatójaként Csanádi József presbiter (ma gondnok) állt, s az általa lelkesített presbiterek,
gyülekezeti tagok, akik áldozatos munkájukkal folyamatosan szépítik és karbantartják a templomot.
1999 óta pedig ismét van helyben lakó lelkipásztora az egyházközségnek,
Bozsoki-Sólyom János személyében. Jelenlegi nyilvántartott egyháztagok lélekszáma közel háromszáz
(240 választó), hittanoktatásban részesülnek mintegy harmincan.
Egyházközségünkben működik egy pedagógusokból álló ¨munkacsoport¨, amely a hittanosaink számára
szervezett gyülekezeti alkalmak organizálásában és lebonyolításában segít, úgymint adventi, húsvéti
kézművesház, jelmezkészítés, kirándulás, táborozás, tanévnyitó és -záró istentisztelet-
Az istentiszteleti alkalmak látogatottsága: vasárnapokon közel húsz-harminc; köznapokon négy-hat;
felekezetközi alkalmakon, előkészítőkön (vendég igehirdetőkkel): harminc-negyven;
ünnepnapon pedig száz-százötven jelenlévő.

Kétségtelen, korunkban is elkelne a múlt század elején Kilitiből elindított ¨ébredési mozgalomhoz¨ hasonló¨
bárcsak újra mondhatnánk, látva a hitnek lángját terjedni: Soli Deo Gloria!

Lelkészek :

1618-ban Nagy Benedek (?)
1623-ban SzerdahelyiNagy Ambrus (?)
1670-es évek Buj Péter
1721-32 Kis Komáromi János
Bessenyei Mihály
Tolnai Sámuel
1732-36 Gicei Sámuel esperes
Hóbai József
Sallai István
1738-39 Czene Péter
1739-67 Táci Kerék Gergely
1768-78 Tolnai Dániel
1778-88 Kiss Ferenc
1788-93 Gaál Péter
1793-97 Rozs Péter
1797-1806 Varjas Pál
1806-40 Gángol István
1840-46 Vámosi Saári Gábor
1846-51 Gaál György
1851-78 Gángol János esperes
1878-1900 Halasi Gózon Gyula
1900-1920 Kájel József
1920-tól Vincze Elek esperes
1935-36 Czirók Ákos segédlelkész
ifj. Széles Sándor helyettes lelkész
Szalay Károly helyettes lelkész
Herczegh László segédlelkész
Dr. Nagy István
Egri Ervin siófoki lelkész
Nagy Csaba
Tegez Ferenc ságvári lelkész
1999-től Bozsoki-Sólyom János

Tanítók :

1733-41 Pápai Biha Sámuel
1741-44 Szentpéteri Mihály
1744-47 Pápai József
1747-51 Bocskor Tamás
1751-54 Nagy István
1754-61 Báthori István
1761-67 Szilágyi István
1767-70 Veres István
1770-72 Gönczi Pál
1772-75 Almási Jordán Pál
1775-81 Pápai István
1781-85 Kovács József
1785-92 Tarnóczi György
1792-94 Tóth Péter
1794-97 Kőrösi Sándor
1797-1802 Balla János
1802-11 Katzur János
1811-31 Göböl János
1831-40 Orbán György
1840-48 Deli József
1848-59 Gángol Imre
1859-66 Végh Ignác
1866-1909 Dömötör Ignác
1909-től Huszár Gusztáv

Gondnok:

Csanádi József (Egyházmegyei Főgondnok)

Tiszteletbeli Gondnok:

Mózsa József

Presbiterek:

Ángyán Imre, Ángyán Józsefné, Bakonyi Zsófia, Lászlóné Balogh Jolán, Horváth József,
Márványné Farkas Margit, Nagyné Róka Zsuzsanna, Nagy József, Nagy Lajos, Póka Lajos
Sági Gyula, Szabó Zoltánné Gelencsér Ilona, Takács Jenő, Törökné Mózsa Vilma,