Főoldalra vissza!

Szent Kilitről nevezett Római Katolikus Plébánia
(8611 Siófok-Kiliti, Asztalos u. 4. – Tel: 84/322-977)

A plébánia rövid története

(Dr. Gárdonyi Máté Tollából)


Siófok-Kiliti katolikus templomának és plébániájának védőszentje egyúttal a városrész névadója is.
A Kilit név a latin Cletus vagy Anaclet középkori magyar változata,
Szent Kilit pápa pedig a hagyomány szerint Szent Péter második utóda volt a római püspöki székben
az I. század vége felé, 76-88 között. Athéni születésű lehetett, és az első római keresztények közé tartozhatott.
Domitianus császár keresztényüldözése idején szenvedett vértanúságot,
testét Szent Péter sírja mellett temették el, vagyis az ő sírja is a mai Szent Péter Bazilika alatt lehet.
Ünnepe a római naptárban április 26., ezért templomunk búcsúnapját április utolsó vasárnapján tartjuk.
Magyarországon egyedül a kiliti templom őrzi Szent Kilit pápa emlékét, a főoltárkép is az ő
megdicsőülését ábrázolja. Településünk nevének első okleveles említése Cleti alakban 1229-ből való.

Az 1333-ban készült pápai tizedjegyzék a plébániák közé sorolja, s ebből a forrásból tudjuk,
hogy akkoriban plébánosát Tamásnak hívták. A török hódoltság alatt a falu sokat szenvedett,
bár nem néptelenedett el. A lakosság – nem tudjuk mikor – református hitre tért át, így a templom is református lett.
Ez a középkori templom, amelyet ekkoriban helyre kellett állítani, a mai katolikus templomtól délkeletre,
a plébánia telkén állhatott.

A veszprémi káptalan 1673 táján szervezte újjá a kiliti plébániát – elsőként a somogyi területen –,
a templomot pedig ismét a katolikusok kezére juttatta. Innen gondozták a környék katolikusait,
így a siófokiakat is.

1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén a helybeli reformátusok
a kurucok segítségével kiűzték a faluból a katolikus plébánost, Podszlanszky Sztaniszlausz Jánost,
és ismét birtokba vették a templomot.

A környék katolikus lelkipásztori ellátását csak
a háborúskodás elmúltával tudta újjászervezni a falu egyházi földesura, a veszprémi káptalan,
de 1715-ben a plébániát Siófokon állították fel, és innen látták el a kiliti híveket is.
1747-ben már katolikus kántortanító működött a településen, és a hívek egy haranglábat is emeltek.
A káptalan hosszas pereskedés után csak 1763-ban tudta visszaszerezni a katolikusoknak a templomot.
Ekkor szervezték újjá a plébániát is, amely egy ideig ellátta Ádánd, Ságvár és Siójut híveit is.
A XVIII. század végén a középkori templom már igen leromlott állapotban volt, és kicsinek is bizonyult,
ezért a káptalan elhatározta, hogy a régi temető helyén új templomot építtet.
A ma is álló, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusú templom 1801-1804 között épült fel,
legnagyobbrészt Katona József kanonok hagyatékából. A plébániaházat is a kegyúr,
vagyis a káptalan emelte 1812-ben. Úgy a templom, mint a plébániaház műemléknek minősül.
A templomkertben álló kálvária az egyik plébános, Papp János költségén épült 1855-ben.
Ugyancsak ekkortájt alakult meg a máig működő rózsafüzér-társulat.
Plébániánk XX. századi lelkipásztorai közül kiemelkedik Huchthausen Lajos (1900-1999), aki papi buzgóságával,
tanári bölcsességével és szelíd humorával örökre beírta nevét a Veszprémi Egyházmegye történetébe.
Az újabb időkben a következő változások történtek a kiliti plébánia életében:
1987-ben került sor a földrengés által megrongálódott templom statikai helyreállítására.
1993 óta a plébánia az újonnan felállított Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik.
1996-ban kápolnát alakítottak ki a Máltai Szeretetszolgálat vezetése alatt álló Idősek Otthonában.
2001-ben a templombelső, 2002-ben a templomkert és a kálvária, 2003-ban a főoltárkép,
2004-ben pedig a templomhomlokzat restaurálása történt meg.
Ugyancsak 2004-ben került elhelyezésre a templomkertben Varga Imre „Mária mennybe fogadása” című szobra.

Kiliti plébánosai

Podszlanszky Sztaniszlausz János (1694-1703)
Fejér János (1764-1768)
Ágoston László (1768-1787)
Beke Antal (1787-1797)
Gerencsér István (1797-1803)
Bolla György (1803-1816)
Papp János (1816-1861)
Szabó György (1861-1885)
Börzsönyi Antal (1885-1903, sírja a kiliti temetőben)
Horváth Pál (1904-1935, sírja a kiliti temetőben)
Huchthausen Lajos (1935- 1972, sírja a kiliti temetőben)
Heves Lajos Miklós (1972-1993, sírja a kiliti temetőben)
Szi-Márton János (1993-1995 adminisztrátor, 1995-1996 plébános)
Wirth János (1996-1997, siófoki plébános, Kilitit oldallagosan látta el)
Bartos Ágoston Imre (1997-2000, nagyberényi plébános, Kilitit oldallagosan látta el)
Dr. Gárdonyi Máté (2000-)

Az egyházközség tisztségviselői


Világi elnök: Köő Lajos
Templomatya: Somogyi József
Kántor: Szatori Jánosné
Sekrestyés: Ropolyiné Nyers Irén
Hitoktató: Zsámbokiné Garamvölgyi Erika
Könyvelő: Hoffmann Józsefné

Képviselők:


Bálint Béláné, Buzsáki György, Gerbovics Ferenc, Haris Tibor,
Kónya Károly, Márvány György, Németh-Eke István,
Ódor István, Peresa Jenő, Ükös Gyula